Eötvös Loránd Tudományegyetem, Angol-Amerikai Intézet

Nyelvpedagógia

Előadásomban legutóbbi kutatásunk eredményeiről szeretnék beszámolni, melynek célja egy már létező, a szövegkohézió elemzésére szolgáló taxonómia (Halliday & Hasan 1976; Halliday 1985) érvényességének és megbízhatóságának vizsgálata volt. A taxonómia számos kutatás alapjául szolgált, nem csak az alkalmazott nyelvészet, hanem a pszicholingvisztika és a nyelvpedagógia területein is; előnye, hogy a kohézióhoz hozzájáruló nyelvi jelenségek széles skáláját veszi figyelembe, azonban megbízhatóságáról ezen tanulmányok nem tesznek említést. Mivel a taxonómiát szándékunk további kutatásokhoz használni, meg kell bizonyosodnunk érvényességéről korpuszalapú kutatások és az elmúlt harminc év kutatási eredményeinek figyelembevételével, és amennyiben szükséges, el kell végeznünk a megfelelő módosításokat. Kutatásunk az első lépés e cél érdekében.

A kutatás egyrészt a referencia (a taxonómia által vizsgált egyik jelenség) konstrukciójának, műveleti definíciójának érvényességére, valamint a taxonómia alkalmazása során felmerülő elemzési problémák felderítésére irányult. Összesen tíz alkalmazott nyelvészeti témájú cikk absztrakt részét elemeztük a már említett taxonómia alapján. Az adatokat egyrészt két elemző ismételt elemzései szolgáltaltták, másrészt az általuk készített részletes leírás az elemzés során felmerült módszertani problémákról. Az előadás első részében a referencia konstrukciója meghatározásának nehézségeire szeretnék rámutatni. Meghatározásának nehézségét főként a kohézió nyelvtani kategóriáinak átfedései, valamint a referencia kifejezésére használt kifejezések többértelmű használata okozza. Az előadás második részében összegezném az eredmények, az elemzők reflexiói és más elméleti megközelítések alapján született javaslatokat az eredeti taxonómia módosítására, annak érdekében, hogy az érvényesebb és megbízhatóbb eszköz legyen a szövegkohézióhoz hozzájáruló referencia vizsgálatához.

JENEI GABRIELLA: A referenciális kohézió elemzése korszerű megközelítésben

Információ:

Telefon: +36 1 485-5200/4359

E-mail: karolyk@ludens.elte.hu

Korunk angol nyelvű tudományos diskurzusa jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Empirikus kutatások igazolják, hogy a korábban jellemző személytelen hangnemet egyre inkább a személyes hangvétel, a szerzői identitás explicit megjelenése váltja fel a tudományos írásokban (pl. Clark és Ivanič, 1997; Flowerdew, 2000; Hinkel, 1999; Hyland, 1999, 2002; Ivanič, 1997). A szerzői identitás hatékony kifejezése elengedhetetlen feltétele a sikeres érvelésnek, s ily módon meghatározó tényező a tudományos szöveg megítélésében is. Keveset tudunk azonban arról, hogy az angolt idegen nyelvként tanuló, magyar anyanyelvű egyetemi hallgatókat miként segíthetjük tudományos munkájuk során e képesség elsajátításában.

                 Az előadás egy olyan korpusz-alapú kutatás eredményeiről számol be, melynek célja e probléma megvilágítása az alkalmazott nyelvészet és a nyelvpedagógia terén. Angol nyelvű szakfolyóiratokban publikált tanulmányok és a magyarországi angolnyelv-tanulói korpusz (Hungarian Corpus of Learner English) szakdolgozatokból álló alkorpuszának összehasonlító elemzésén keresztül az előadás arra világít rá, hogy a két korpusz milyen eltéréseket mutat a szerzői identitásra utaló névmások gyakorisága is retorikai funkciója szempontjából. A szövegelemzést interjúk egészítik ki, amelyekben angol szakos hallgatók számolnak be arról, hogy miként vélekednek az angol tudományos diskurzus hangnembeli sajátosságairól.

                 Érdekes módon a szövegelemzésből és az interjúkból származó adatok ellentmondanak egymásnak. A korpusz-alapú gyakorisági elemzés szerint a szakdolgozatokban jelentősen nagyobb számban fordulnak elő utalások a szerzőre, mint a szakfolyóirat-cikkekben. A konkordancia-elemzés a szerzőre utaló névmások retorikai funkciója tekintetében is jelentős eltéréseket mutat. Az interjú-adatok ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a hallgatók tudományos stílusról alkotott felfogása nincs összhangban írói gyakorlatukkal, többségük ugyanis a személytelen hangnem dominanciája mellett foglal állást. Az előadás rávilágít az eredmények pedagógiai implikációira is.

KÁROLY KRISZTINA: Szerzői jelenlét az angol tudományos szövegben

Az előadás a doktori kutatásom egy részét mutatja be, mely az elméleti tudományos dolgozat struktúrájának elemzésével foglalkozik. Előadásomban rámutatok arra, hogy mennyiben különbözik egymástól az angol nyelvű elméleti, illetve empirikus kutatást bemutató tudományos dolgozat struktúrája. Noha az angol nyelvű szakirodalomban különösen sok kutatásról olvashatunk az empirikus dolgozatok különböző aspektusairól, az elméleti dolgozatok szinte csak említés-szinten szerepelnek. Az elméleti dolgozatok közelebbi vizsgálata különösen releváns lehet a bölcsészettudományok számára, hiszen például az angol szakos bölcsészhallgatók elsősorban elméleti dolgozatokat írnak tanulmányaik során, illetve a tudományos pályát választók is gyakran ezen műfaj keretein belül publikálják kutatási eredményeiket. Az angol példa hasznos lehet továbbá a magyar kontextusban is, hiszen a globalizáció hatására egyre inkább tapasztalhatjuk az angol minták térnyerését más nyelveken való publikálás esetében is.

FUTÁSZ RÉKA: Az elméleti tudományos dolgozat retorikai struktúrája

Napjainkban a kapcsolattartás legelterjedtebb, és egyben legmarkánsabb formája mind az üzleti, mind a magánéletben, az email kommunikáció. Ez a tanulmány a Swales (1990) által a tudományos műfajok vizsgálatára kifejlesztett mozzanat-lépés elemzésnek (Move-step analysis) az alkalmazhatóságát mutatja be egy, a tudományos dolgozattól merőben eltérő kommunikatív célokat tartalmazó műfajban, az üzleti emailben.

                 Swales munkája úttörőnek számít a műfajkutatások területén, mivel egy sor további kutatás (Bhatia, 1993; Hyland, 2004) alapjául szolgált a szaknyelvkutatás, a fordítástudomány, illetve a kontrasztív retorika területén is (pl. Peacock, 2002; Martin, 2003). A Swales-i műfaj-definíció szerint a kommunikatív cél mellett azonban az egyes műfajok szerkezete, stílusa, tartalma és célközönsége is nagy jelentőséggel bír. Ezért ebben a dolgozatban 20 angol anyanyelvű és 20 magyar anyanyelvű üzletember angol nyelven írott, találomra kiválasztott emailjében vizsgálom meg a retorikai mozzanatok előfordulási gyakoriságát és azok sorrendjét. Mint minden összehasonlító munka, a jelenlegi is, a két kultúrához tartozó üzletemberek emailjeinek retorikai hasonlóságait, illetve eltéréseit kívánja feltérképezni.

                 Összességében azt mondhatjuk, hogy számos eltérést figyelhetünk meg az angol és a magyar üzletemberek emailjeiben a retorikai mozzanatokat illetően, melyekre érdemes felhívni a szaknyelvet oktató tanárok figyelmét.

ZSUBRINSZKY ZSUZSANNA: Kommunikatív mozzanatok variációi az üzleti emailekben: összehasonlító elemzés

The aim of this study is to design a model for analysing business presentations. The model is based on speech act theory and genre analysis and provides a basis for relating the pragmatic content of the presentation (the speech acts) to the contextual features of the genre (the setting, the communicative purpose, the discourse community, the participants and their status and relations). The speech acts are divided into four categories according to language functions and face wants: organisational, informative, territorial and social. The model is piloted on 12 business presentations performed by four students participating in a Presentation Skills course. The results indicate that there is a noticeable shift from territorial to social acts during the course of the semester, pointing to the development of hedging and softening strategies and the ability to gage the appropriateness of the content to the situation. The piloting shows that the model is capable of adequately describing the pragmatic content and contextual features of presentations, although it has some limitations in the coding procedure which need to be resolved through further development of the system. The model can now be applied to the description of business presentations, a genre that is gaining in popularity, but has not yet been systematically analysed.

SAZDOVSKA, JASMINA: A Genre and Speech Act Model for analysing business presentations

State of English Conference

A „Műfajkutatás és nyelvpedagógia” című szimpózium előadásainak folytatása:

www.akademiaikiado.hu

Támogatók:

Kiállítók: