Eötvös Loránd Tudományegyetem, Angol-Amerikai Intézet

Történelem

Az Egyesült Államok az utóbbi időben globális imázsproblémával küzd; külföldi megítélése hullámzó. Az amerikai tömegkultúra hódítása töretlen, ám a világ széles közvéleményének szemében az ország presztízse a hidegháború óta inkább negatív irányba tendál. Míg az USA egyfelől a demokrácia elveinek szószólója, a gazdasági fejlődés motorja,  addig a világpolitikában játszott szerepe szuperhatalmi jelleget öltött s „birodalmi túlterjeszkedéssel” vádolják. Hibáztatják külpolitikájának esetenkénti unilateralizmusát, gazdaságának globalizációs törekvéseit. Sikertelen iraki háborús stratégiája a vietnami fiaskóhoz hasonlóan ártott az ország népszerűségének. A nemzetközi terrorizmus ellen küzdő Bush-kormány utóbb a „gyengéd hatalom” s a civil diplomácia eszközeivel is igyekszik javítani  helyzetén. Az előadás az amerikai országkép változásának okait, politikai összefüggéseit igyekszik feltárni, miközben a kormány és a média reagálását is bemutatja.

CSILLAG ANDRÁS: Az amerikai országkép változásai

Információ:

Telefon: +36 1 485-5200/4359

E-mail: karolyk@ludens.elte.hu

Előadásom célja, hogy William Kemp lázadó alakján keresztül bepillantást nyerjünk az 1580-as évektől az 1600-as évek elejéig a konfliktusokkal terhes londoni színházi világba, a színházi világ szereplőinek változatos, időnként különlegesen szerencsés, máskor nehéz és bizonytalan helyzetébe.                 

A színház, a szórakoztatóipar világa Shakespeare korában soha nem látott virágzásnak indult, azonban léte mindvégig fenyegetve volt, ugyanis hosszú és elszánt küzdelem folyt az udvar és a londoni protestáns, puritán kereskedők, egyházi vezetők között, amely nagy hatással volt a társadalom kulturális életének alakulására.

Előadásomban ismertetem London és az udvar harcát, ezen belül az egyház, különösen a puritánok színházhoz való hozzáállását. Shakespeare komédiását, William Kempet előtérbe helyezve a korabeli források alapján beszélek ellenségeiről és támogatóiról. Legfontosabb forrásom Kemp Kilenc Nap Csodája című naplója, amelyben Kemp Londonból Norwich-ig tartó morris táncáról ír, amelyben részleteket tudhatunk meg a morris táncról, az ehhez kapcsolódó fontos figurákról: Robin Hoodról, Mariann Kisasszonyról, a Bolondról, Kemp ellenfeleiről és pártfogóiról.

A reneszánsz színháztörténeti szemináriumon Shakespeare három komédiásának Richard Tarltonnak, Will Kempnek és Robert Armin életének és művészi karrierjének legfontosabb állomásait végigkövetve a diákok megismerkednek a Shakespeare kori színházi világgal és a századfordulón bekövetkezett társadalmi, művészeti, gondolkodásbeli változásokkal. A tanítás során bemutatom legfontosabb forrásaimat, a szakirodalmat és módszertani megközelítésemet is.

STREITMANN KRISZTINA: London és az udvar harca William Kemp naplóján keresztül – reneszánsz színháztörténet az angoltanításban

 

State of English Conference

Támogatók:

Kiállítók: