Eötvös Loránd Tudományegyetem, Angol-Amerikai Intézet

Alkalmazott nyelvészet

A 21. század globalizálódó világában, az információs technológia korszakában különleges figyelmet kell fordítanunk az egyre terjedő globális nyelv (Crystal, 2003), az angol, elsajátításához köthető jelenségek vizsgálatára. Köztudott tény, hogy az idegen nyelvi motiváció fontos előrejelző változója a nyelvtanulás eredményességének; továbbá bizonyított, hogy a motiváció egy soktényezős látens konstruktum, amelyet éppúgy befolyásolnak a tanuláshoz, nyelvhez kapcsolható attitűdök, mint a nyelvtanulók saját magukról alkotott nyelvtanuláshoz köthető elképzeléseik (Bárdos, 2000; Dörnyei, 2005; Gardner, 2001; Nikolov, 2001; Réthyné, 2003). Azonban keveset tudunk arról, hogy milyen motivációs eltérések találhatók a különböző korosztályhoz tartozó nyelvtanulók között abból a szempontból, hogy a motiváció egyes komponensei hogyan befolyásolják a motivált tanulást. A fenti probléma elemzéséhez 2006 tavaszán több mint 400 középiskolás és egyetemista nyelvtanulótól gyűjtöttünk kérdőíves adatokat. Előadásunk témája a motivációs tényezők kapcsolatrendszerének feltárása strukturális modellezés segítségével. A modellünkben a magyarázandó változó a diákok motivált tanulási viselkedése. Eredményeink alapján látható, hogy az angol mint nemzetközi nyelv nagyon fontos motiváló tényező. Modellunk bizonyítékul szolgál Dörnyei (2005) új motivációs elméletére, melyben központi szerepet játszik a nyelvtanulói énkép. Előadásunk bemutatja azokat a legmodernebb statisztikai eljárásokat, melyek az alkalmazott nyelvészet területén jelenleg rendelkezésünkre állnak és rávilágít az alkalmazott nyelvészet és a szociálpszichológia illetve személyiségpszichológia határos területeire.

CSIZÉR KATA és KORMOS JUDIT: Az idegen nyelvi motiváció kutatása a 21. században: Egy strukturális modell felépítése középiskolás és egyetemista nyelvtanulók csoportjára

Információ:

Telefon: +36 1 485-5200/4359

E-mail: karolyk@ludens.elte.hu

A nyelvtanulók érvelő írásbeli készségfejlesztése az angol nyelvtanárok számára folyamatos kihívást jelent. Noha az érvelő esszéírási készséget már vizsgálták az esszék minőségét befolyásoló tényezők (Connor, 1990; Connor & Lauer, 1985, 1988; Knudson, 1992; Witte, 1983b), az érvelő íráskészség fejlesztésének módszertanának (Hidi, Berndorff, & Ainley, 2002; Knudson, 1992; 1994; Lunsford, 2002; Varghese & Abraham, 2002) és értékelésének (Connor, 1993; Yeh, 1998) szempontjából, egyetlen tanulmány (Hyland, 1990) foglalkozott részletesebben az érvelő esszé szövegstruktúrájának leírásával annak ellenére, hogy a diskurzus elemélet területén már rendelkezésre áll az a módszertani háttér, mely segítségével oktatási célokra leírható egy műfaj diskurzus és nyelvi szerkezete.

                 A javasolt korpusz alapú szövegstruktúra-elemzési módszer az érvelő szövegeket vizsgáló elméleti és empirikus kutatások eredményeit a legkorszerűbb korpuszelemzési módszerekkel ötvözi. A módszer segítségével lehetővé vált az érvelő esszé funkcionális alkotóelemeinek diskurzus és nyelvi szerkezeti jellemzőinek vizsgálata és leírása, mely nem célnyelvi (EFL) vagy célnyelvi közegben (ESL) nyelvet tanulók érvelő esszé diskurzus szerkezetének felismerésére és reprodukálására irányuló műfajkompetenciáinak fejlesztésére alkalmas, és ezáltal az íráskészség fejlesztésének eszközéül szolgálhat.

TANKÓ GYULA: Korpusz-alapú érvelő szövegstruktúra-elemzés 

Előadásomban arra keresem a választ, hogy az Estuary English (a.m. ’tölcsértorkolati angol’) nevű nyelvváltozat hogyan és miért nyer fokozatosan teret a mai brit területi és társadalmi nyelvváltozatok között. Ez a térnyerés olyan mértékű, hogy sokan már egy leendő új sztenderdről beszélnek, amely a nagyobb presztízsű Received Pronunciationt (RP) is kiszoríthatja idővel.

Az előadás első részében bemutatom e nyelvváltozat szókészleti, kiejtésbeli, alaktani és mondattani jellegzetességeit. Ezek után egy népszerű garage stílusú énekes, a Streets mögött álló Mike Skinner hangzó szövegeiből álló korpuszon végzett kutatásom eredményeit ismertetem. Végül összefüggést fogok kimutatni Skinner identitásjelzési gyakorlatai és az Estuary English tipikus beszélőinek társas gyakorlatai között. Az összefüggés kimutatásával arra szeretnék rávilágítani, hogy az Estuary English további sorsát (is) nagymértékben befolyásolhatja az, milyen hatékonysággal képes megfelelni a beszélők komplex identitásjelzési gyakorlatainak és az ezekben manifesztálódó nyelvhasználati stratégiájának. Előadásom azt mutatja be, hogyan alkalmazhatók a modern korpusz alapú eljárások szociolingvisztikai változatok kutatására és milyen információt nyerhetünk társadami kérdésekről a nyelvi változatok kutatása során.

EITLER TAMÁS: Estuary English: az új angol sztenderd?

Kutatásunk azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés mutatkozik a nyelvtanulás során fontos szerepet játszó kognitív változók: nyelvérzék és a munkamemória kapacitás és egy nyelvi felmérő eredményei között egy kéttannyelvű gimnázium nyelvi előkészítő évfolyamán. A vizsgálatban résztvevő 71 diák a tanév (nyelvtanulás) elején és végén is kitöltötte a Magyar Egységes Nyelvérzékmérő Tesztet. A tanév végén két teszttel mértük a tanulók munkamemória kapacitását: a fonológiai rövid-távú memóriát vizsgáló álszó-teszttel és a komplex munkamemória kapacitást felmérő visszafele-számterjedelem teszttel. A diákok évvégi Cambridge First Certificate vizsgájának eredményei szolgáltak a nyelvtudás mutatóiként. Korábbi kutatásoknál alacsonyabb, közepes mértékű korrelációkat találtunk nyelvtudás és a nyelvérzék, valamint a komplex munkamemória kapacitás között. A fonológiai rövid-távú memória, a korábbi kutatások eredményeivel ellentétben, nem játszott fontos szerepet a nyelvtanulás sikerében. Eredményeink azt mutatják, hogy bár két külön konstruktumról van szó, a nyelvérzék és a munkamemória hasonló összefüggést mutat a nyelvtudással. A nyelvérzék két időpontban történő mérése, valamint egy kontrollcsoport bevonása lehetővé tette, hogy vizsgáljuk a nyelvtanulás hatását a nyelvérzék teszten elért eredményre. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az általánosan elfogadott vélekedéssel ellentétben, a nyelvtanulásnak van hatása a nyelvérzék teszten való teljesítésre. Előadásunk bemutatja, hogy mely a kognitív pszichológiában használatos mérési eljárások, elméletek és konstruktumok alkalmazhatók az alkalmazott nyelvészeti kutatásokban és ezek hogyan segítenek hozzá, hogy jobban megértsük a nyelvtanulás folyamatát.

SÁFÁR ANNA és KORMOS JUDIT: Kognitív tényezők szerepe az idegen nyelvtanulásban

Az idegen nyelvtanulás során az egyik legfontosabb tudásanyag, amit a nyelvtanulóknak el kell sajátítaniuk, az idegen nyelvi szókincs. A mentális lexikon vizsgálata nem csak a nyelvtanulás kutatásának áll a középpontjában, hanem a pszicholingvisztika egyik fontos területe is. Az előadás betekintést nyújt középhaladó nyelvtanulók mentális lexikonjába egy szókincs-mélységet mérő szóasszociációs feladaton keresztül. Kutatásom annyiban jelent újdonságot az alkalmazott nyelvészet területén, hogy nem statikus képet nyújt a mentális lexikon szerkezetéről, hanem annak változását követi egy adott tanulói csoport esetében két éven keresztül. Ilyen hosszú ideig tartó követéses vizsgálatok ritkaságnak számítanak az idegen nyelvelsajátítás területén. Előadásom azt mutatja be, hogyan változott a nyelvtanulók szókincsének mélysége két éven keresztül. Tizenöt középiskolai diák vesz részt a kutatásban, amely felméri a szókincsben végbemenő változásokat Nation (1990) nyolc szótudás kategóriáján keresztül (szóbeli alak, írásbeli alak, nyelvtani és kollokációs viselkedés, gyakoriság, stílus, jelentés, asszociációk). Az előadásban a kutatási project első és második fázisának elemzésére és eredményeire szeretnék kitérni, különös hangsúlyt fektetve a szóasszociációk elemzéseire és azokra a változásokra, amelyek a még középhaladó szint alatt lévő nyelvtanulók mentális lexikonjának szerkezetében következnek be. Az előadás képet ad arról, hogyan fejlődik egy gimnáziumi középhaladó csoport szókincse és eredményei segítenek a nyelvtanároknak abban, hogy megértsék miként megy végbe a szótanulás mentális folyamata és ezáltal hatékonyabban tudjanak szavakat tanítani.

DÓCZI BRIGITTA: Az idegen nyelvi mentális lexikon fejlődése

Az előadás témája annak vizsgálata hogyan hat a kreativitás, mint egyéni változó, haladó szintű nyelvtanulók szóbeli történetmesélési feladaton nyújtott teljesítményére. Mivel a történetmesélési feladatokban a nyelvtanulónak lehetősége nyílik arra, hogy fantáziáját használja a feladat megoldása során, ez a feladattípus különösen alkalmasnak tűnik a kreativitás esetleges hatásainak bemutatására. A kutatás során kétféle történetmesélési feladatot alkalmaztam melyek kognitív nehézségi szintje eltérő volt. Az egyik feltételnél egy képregény formájában látott kész történtet kellett szavakba önteni, míg a másik feltételnél csupán a történet néhány kelléke volt adott. A vizsgálat 41 résztvevője elsős, angolszakos egyetemista volt, akiknek kreativitását egy standardizált teszt segítségével mértem. A pszichometriai kreativitás három mutatója, az originalitás (statisztikailag ritka válaszok adásának képessége), a flexibilitás (a többféle kategóriából történő választás képessége), és a fluencia (a nagyszámú megoldás létrehozásának képessége), valamint a történetmesélési feladat megoldásának különféle nyelvi mutató, úgyis mint a létrehozott szöveg hossza, a folyékonyság, és a szókincs gazdagságának mutatói közötti összefüggéseket vizsgáltam. Az eredmények tükrében úgy tűnik, hogy a kreativitás különböző aspektusai mérsékelten és eltérő módon hatnak a vizsgált nyelvi mutatókra. Továbbá az eredmények nagy mértékben függnek az alkalmazott történetmesélési feladat típusától is; attól, hogy milyen kognitív erőforrások mozgósítását teszi az adott feladat szükségessé.

ALBERT ÁGNES: A tanulói kreativitás, nyelvtudás és nyelvi mutatók összefüggései eltérő kognitív komplexitású narratív feladatokon

State of English Conference

A „Modern irányzatok az angol alkalmazott nyelvészetben” című szimpózium előadásainak folytatása:

Támogatók:

Kiállítók: