Eötvös Loránd Tudományegyetem, Angol-Amerikai Intézet

Alkalmazott nyelvészet

Az 1980-as évek óta megerősödő „Official English” mozgalom tagállami szinten látványos sikereket könyvelhetett el az elmúlt években, mind a kétnyelvű oktatás „erős” formáinak visszaszorítása, mind pedig az angol nyelv hivatalossá tétele tekintetében. A többnyelvűség ellen fellépő szervezetek által kikövetelt népszavazások tagállami sikerei arra engednek következtetni, hogy hamarosan a szövetségi törvényhozás is megszavazza a hivatalos nyelvről szóló törvényt.

Az előadás a rendelkezésre álló szakirodalom alapján röviden áttekinti az Egyesült Államokban uralkodó nyelvi ideológiák jellemző vonásait, majd összegzi az eddig meghozott, tagállami szintű „Official English” törvények és alkotmánymódosítások közös vonásait, illetve megvizsgálja az 1980-as évek elejétől a Szövetségi Kongresszusba beterjesztett, hasonló típusú javaslatokat. Ezt követően összeveti az asszimiláció-orientált „Official English” és a pluralista felfogást tükröző „English Plus” kezdeményezések politikai támogatottságának alakulását a szövetségi törvényhozásban.

Végül, a vizsgált törvényjavaslatok tartalmának és politikai támogatottságának alakulása ismeretében megkísérli felvázolni egy, az uralkodó nyelvi ideológiával (és az Alkotmánnyal) összeegyeztethető „Official English” törvény valószínűsíthető kitételeit.

CZEGLÉDI SÁNDOR: A multikulturalizmus alkonya? Nyelvi ideológiák és a hivatalos nyelv kérdése az Egyesült Államokban

Információ:

Telefon: +36 1 485-5200/4359

E-mail: karolyk@ludens.elte.hu

Az idegen nyelvtudás mérését a Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei szerint kell végezni – Magyarországon jogszabály által is előírt módon. Ehhez arra van szükség, hogy a nyelvvizsgákat KER-hez illesszék, azaz validitásukat a KER-hez képest állapítsák meg. Az Európa Tanács (ET) nyelvpolitikai osztálya útmutatásai szerint az illesztési eljárás utolsó szakasza az empirikus validálás. Az előadás ennek problémáival foglalkozik.

                 Az illesztési munka, a zsargonban „KEResítés”, az emberi faj keletkezéséhez kicsit hasonló kérdést, az „egy vagy többes eredet” kérdését veti fel. Az ET gondozásában publikált, bemért feladatok, melyek az állítások szerint adott szintet mérnek és az itthoni illesztés, mérések támpontjai lehetnének, azonban nem ugyanabban a mérési kontextusban születtek és ezért e mérési skálák összevethetősége nehéz. A Dialang pl. teljesen más skála alapján minősítette itemjeit, mint North, aki a KER szintleírásait eredetileg bemérte. Az is felvethető, mi a kapcsolat adott, „KEResített” vizsgafeladatok és maga a KER között, ha, mint North írja, „A logitskála csak arra az elemzésre vonatkoztatható, amelyben keletkezett.” Hogyan lehet akkor egy már bemért és elfogadott, sőt ajánlott feladatokat a „KEResítésre” felhasználni úgy, hogy az eredmények egymás között is értelmezhetők legyenek? Elég-e az, ha publikálják, „nekünk ez a feladat B2 szintű volt” és az már nem érdekes, milyen mérések alapján B2? Vagy elegendő, ha a lefolytatott eljárások legitimálják a szintmérést? Az előadás magyarországi nyelvvizsgák körében és az ELTE-n végzett kutatásokat ismertet.

DÁVID GERGELY: A Közös Európai Referenciakeret az idegen nyelvtudás mérésében

This presentation will share the results of recent small-scale research into the workplace language needs of university students at the Department of English Applied Linguistics of Eötvös Loránd University in Budapest.

                 As the new BA programme requires students to graduate with usable and marketable skills, this research sought to ascertain the perceived needs of students enrolled for various skills and content-based language courses run under the English for Specific Purposes (ESP) rubric.

                 Along with questionnaire data provided by the students, a number of ESP teachers were asked about the language knowledge and skills needed by their students to function effectively in a professional context, and how they, as teachers, considered their courses met such needs. In order to put the data won from both sets of questionnaires into perspective, the views and experiences of a group of public and private sector end-users were also collected.

                 It is commonly held that students frequently attend ESP courses merely to gain short-term advantage, for example by pepping up their CVs to improve employment prospects. However, refreshingly, the research revealed more long-term perspectives. This and other findings should offer useful insights to colleagues involved in tertiary ESP teaching.

DOBSON, GORDON: Tertiary ESP: What do our students really, really want? 

Számos kutatás bizonyítja, hogy a szókincs, a morfológiai, szintaktikai és pragmatikai ismeretekkel együtt milyen fontos szerepet játszik egy idegen nyelv ismeretében. A megfelelő szókincsismeret szerepe különösen fontos olyan diákok esetében, akik tanulmányikat a célnyelven folytatják. Míg egyre több, az angol mint idegen nyelv szókincsével foglalkozó nemzetközi tanulmányt olvashatunk, addig a magyar diákok körében végzett kutatások száma meglehetősen csekély, azok is általában a szókincs egy bizonyos részkérdésével foglalkoznak. Az előadásom egy 2006-ban szegedi angol szakosok körében végzett átfogó szókincsfelmérés tapasztalatait mutatja be. A hallgatók által kitöltött standardizált aktív és passzív szókincsteszt, egy szabad asszociációs feladat és egy általuk írt esszé lexikai adatainak kvantitatív és kvalitatív elemzését végeztem el. A statisztikai adatfeldolgozás azt mutatja, hogy a különböző részeredmények között eltérő mértékű, de szignifikáns összefüggés van. Mivel a gyakorlatban gyors tesztelés alkalmával ritkán van lehetőség egynél többféle szókincsfelmérő használatára, a kipróbált tesztfajtákon elért eredmények közötti korreláció mértékének ismerete lehetővé teszi számunkra azt, hogy a későbbiekben egy részeredmény ismeretében is átfogóbb következtetéseket vonhassunk le a hallgatók szókincsismeretéről.

DORÓ KATALIN: Szókincsfelmérés angol szakos egyetemisták körében: egy átfogó felmérés tapasztalatai

HUNGLISH is not a four letter word but evidence of the human spirit refusing to take no for an answer and trying, despite all odds, to accomplish the impossible: to speak in two languages at the same time. If anything, it deserves our admiration and respect. But within the Halls of Academe, it is not to be encouraged, alas! So in order to reduce the occurrence of Hunglish we must ask ourselves the following questions: What is it? Where does it come from? What shape does it take? (How can it be recognized?) In short, we will be looking at it in action, concentrating on the following main sources of Hunglish and their attendant manifestations: 1.) the Hungarian language itself, including Hungarian sentence structure; 2.) the differences in the style of thinking between the two linguistic cultures on the level of grammar, such as the preference for passive vs. active structures; 3.) the differences in the habits of expression such as verbosity, circumlocution, indirection, and thinking in negative terms; 4.) habits of thought such as proceeding from the general to the specific, if at all; 5.) literary mannerisms such as doubling, the preponderance of adjectives and adverbs, and the remnants of Marxist/Hegelian dialectics (ex: mindig is voltak, mindig is lesznek; 6.) the Hungarian language carrying within it the history of the people who speak it, including coded language (ex: the masses, relevant authorities); 6.) etiquette differences, for example, the frequent use of the first person singular in Hungarian and the avoidance of the use of personal names for people and institutions, i.e., the avoidance of direct address.

SZÖLLŐSY JUDIT: The state of Hunglish in Hungary today: How is it doing, and is there anything we can do about it?

A jelen kutatás azt vizsgálja, hogy az ausztráliai magyar kisebbség által használt magyar nyelv hogyan működik távol tradicionális környezetétől, Közép-Európától, ahol is egy másik nyelv, az ausztráliai angol a domináns. A kutatás középpontjában ezen kisebbség egyik írott nyelvváltozatának a vizsgálata áll, különös tekintettel azokra a jelenségtípusokra, amelyeket a nyelvi kontaktushelyzet hoz létre. A kutatás illeszkedik a kortárs kontaktlingvisztikai vizsgálatok fő vonulatához, amennyiben hozzájárul a kontaktusban lévő nyelvek korpusz-alapú lexikális és grammatikai vizsgálatához és leírásához.

                 A kutatás során azokat a lexikai kontaktus-jelenségeket vizsgálom a későbbiekben részletezett szempontrendszer szerint, amelyekben a standard magyar nyelvváltozat és az ausztráliai magyar nyelvváltozat eltér egymástól, vagyis azokat a lexikai elemeket, amelyek az ausztráliai magyar nyelvhasználat részét képezik, viszont a standard magyar nyelvváltozatban nem találhatók meg. Mind intralingvális, mind interlingvális lexikai kontaktus-jelenségeket vizsgáltam. Az interlingvális jelenségeket Winford (2003: 42-43) kategóriái szerint osztályoztam. Az intralingvális lexikai jelenségeket az alábbi négy csoportba osztottam: anyanyelvi kreáció, jelentéskiterjesztés, kollokáció és kontamináció.

A kutatás további lényeges céljának tekintettem, hogy fonológiai és morfofonológiai kutatást végezzek azért, hogy megvizsgáljam, az ausztráliai magyar korpuszban található ún. „derivációs vegyülékszavak” hogyan integrálódtak a magyar nyelvbe. A kutatás lényegében azt vizsgálta, hogy (i) a magyar helyhatározói szuffixum változatot; (ii) a kötőhangot (ha szükséges) a tárgyrag előtt; (iii) az eszközhatározói szuffixum változatot; (iv) a kötőhangot (ha szükséges) a többes szám jele előtt a magyar nyelv vagy az angol nyelv kiejtési szabályai szerint választják-e, hogy a magyar nyelv magánhangzó-harmónia szabályának megfeleljen.

A morfológiai vizsgálat célja egyrészt az volt, hogy áttekintést adjon arról, hogy a befogadó-nyelv morfológiai szintjére milyen mértékben hat a nyelvi interferencia, másrészt az, hogy a nemzetközi szakirodalom kutatási eredményi alkalmazhatók-e az ausztráliai magyar korpuszra. Egy további kutatás azt vizsgálta, hogy az ún. „derivációs vegyülékszavak” vagyis a főnevekből képzett melléknevek a magyar nyelv vagy az angol nyelv szóképzési szabályai szerint képződtek-e.

 

Winford, D. (2003) An Introduction to Contact Linguistics. Malden-Oxford-Melbourne-Berlin: Blackwell Publishing.

FORINTOS ÉVA: Az Ausztráliában élő magyar kisebbség egyik írott nyelvváltozatának kontaktusnyelvészeti vizsgálata

It is often commented upon by teachers in the School of English and American Studies (SEAS) at ELTE that students have great difficulty writing well organised formal texts in English and that the general standard of students’ writing is steadily deteriorating. Since writing is at the centre of teaching and learning in university, this perceived problem is extremely worrying. To find out more about this situation, and in particular to find out how students become initiated into academic discourse within the university, a long term qualitative study was done at ELTE investigating the experience of first-year students as they come to terms with the writing requirements of the university and also looking at the perspective of subject teachers. Over the course of a whole academic year (2005/6) a series of long qualitative interviews were done with 20 first-year students and 12 subject teachers. By analysing these interviews using the constant comparative method a number of relevant categories emerged and could be described. The presentation will focus on a number of key issues which emerged from the data including teacher and student perceptions of written accuracy, style and vocabulary, the giving of feedback, reading and library use, the use of the Internet and the issue of plagiarism. Students’ survival strategies for dealing with difficult writing assignments will also be discussed. Finally, the implications of the research findings for the future in view of the ongoing changes in Higher Education in Hungary will be considered.

PRESCOTT, FRANK: The ‘problem’ of student writing: Adapting to the requirements of academic discourse on entering university

Szervező:

Kormos Judit

Előadók:

Albert Ágnes, Csizér Kata, Dóczi Brigitta, Eitler Tamás, Kontráné Hegybíró Edit, Kormos Judit, Sáfár Anna, Tankó Gyula

A szimpózium összefoglalója:

A szimpózium célja, hogy képet adjon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti tanszékén folytatott kutatásokról. Szimpóziumunk előadói olyan különböző alkalmazott nyelvészeti területeket képviselnek mint a  szociolingvisztika, pszicholingvisztika, szövegelemzés,  idegen nyelv elsajátítás kutatása és  a nyelvi jogok. Az előadások mind például szolgálnak arra, hogy ezen a nemzetközi területen melyek az alkalmazott nyelvészet modern kutatási irányzatai és milyen modern kutatási módszerek, eszközök és eljárások alkalmazhatók az adott téma vizsgálatára. Az előadások egy része azt is illusztrálja, hogy az alkalmazott nyelvészet inter-diszciplináris jellegű, és szoros kapcsolatban áll többek között a szociálpszichológiával, kognitív pszichológiával és a szociológiával.  Mind az előadásokat megelőző bevezetőben, mind az előadások során megvitatjuk ezen tudományterület társadalmi jelentőségét is.

SZIMPÓZIUM: Modern irányzatok az angol alkalmazott nyelvészetben

Magyarországon közel 60 ezer siket él, s ezzel ők alkotják hazánk harmadik legnagyobb nyelvi kisebbségét. Valamennyien Európai Uniós állampolgárok, az Európai Unió pedig minden polgára számára két idegen nyelv elsajátítását tartja kívánatosnak. Magától adódik néhány nagyon fontos kérdés: Mi legyen ez a két idegen nyelv annak az egyénnek a számára, aki születése óta siket, vagy súlyosan nagyothalló? Ki gondoskodjon arról, hogy a siketek számára elérhetővé tegye az idegen nyelveket, például az angolt, mely napjainkban egyre nélkülözhetetlenebbé válik?  Az utóbbi években számos tanulmány született a magyarországi siketek nyelvi jogairól, a jelnyelv, mint elsődleges nyelv elismeréséről és az oktatásba való bekapcsolásáról, ám a siketeknek és nagyothallóknak az idegen nyelvek megismeréséhez való jogairól még csak kevés vizsgálat készült. A nyelvtanulás alóli felmentés súlyosan csökkenti az érintettek esélyegyenlőségét, hiszen a sikeres tanulás és elhelyezkedés egyik alapvető feltételétől fosztja meg az érintetteket. Az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken az Esélyegyenlőség a Nyelvoktatásban c. 3 éves projekt keretén belül interjús vizsgálatok folynak angolul tudó vagy tanuló siket felnőttekkel annak megállapítására, hogy mennyire érzik szükségesnek az angol nyelvvel való megismerkedést, és mi motiválja őket a nyelvtanulásban. Eredményeink azt igazolják, hogy a siketek természetes nyelve, a jelnyelv segítségével, valamint megfelelő anyagok, eszközök és módszerek alkalmazásával a siketek számára is elérhetővé válhatnak az angol nyelvi stúdiumok.

KONTRÁNÉ HEGYBÍRÓ EDIT: A siketek joga az angol nyelvhez

State of English Conference

A „Modern irányzatok az angol alkalmazott nyelvészetben” című szimpózium előadásainak felsorolása a következő oldalon folytatódik.

Támogatók:

Kiállítók: